A kör, mint már szerintem többen tudjátok, alapvetően (na jó, egyelőre teljes egészében) egy zöld-tudománypolitika témájú könyvre épülne, ő pediglen: Critical Political Ecology (Tim Forsyth, Routledge, 2003). Részletesebben:
1. alkalom: Bevezetés. Természettudomány és politika. Hol húzzuk meg a határvonalat? (1-23. o.)
2. alkalom: Természettudomány és mítoszai. Ortodox elméletek és az őket érő kihívások. (24-51. o.)
3. alkalom: Természeti „törvények” és általánosítások. (52-76. o.)
4. alkalom: Természettudomány és társadalom. Társadalmi keretek, intézmények. (77-102. o.)
5. alkalom: Természet-társadalom diskurzusok. A környezeti tudatosság és a politikai aktivizmus kapcsolata. (103-133. o.)
6. alkalom: A tudománypolitikai struktúrája. Társadalmi mozgalmak, kihívások, környezet és episztemológia. (133-167. o.)
7. alkalom: Globalizáció, környezet és kockázat. (168-201. o.)
8. alkalom: Természettudományos magyarázatok eredmények „demokratizálása”. Tudományos realitás és társadalmi mozgatórugók kompromisszumai. „Diverz” és „lokális” természettudomány. Helyi és globális problémák szembesítése. (202- 230. o.)
9. alkalom: Tudományos szakértelem és részvétel, ellenőrzés. Alternatív hálózatok. Marginalizált csoportok és természettudomány. (231-265. o.)
10. alkalom: Összefoglalás. Ökológia-ökologizmus. A kritikai politikai ökológia új agendája. (266-279. o.)
Farkas Péter
Budapest, 2009. január 28. :D
Ui.: Csak azt ne higgyétek, hogy én ebből olyan penge vagyok. További szép napot!
Tomay Kyra
A kör az előző félévben megkezdett kurzus folytatása, melynek során tovább ismerkednénk a város- és településszociológia aktuális diskurzusaival és irányaival. A korábbi visszajelzéseknek megfelelően több hazai példa és szakirodalom került a tematikába, de vannak/lesznek olyan témák, ahol angolul kell olvasni. A kör épít az előző félévi tudásanyagra, de természetesen olyanok is tudják majd követni/érteni, akik arra nem jártak, legfeljebb némi fogalmi „gyorstalpalót” ajánlanék előtte. A témák nagy része rugalmasan változtatható a résztvevők érdeklődésének megfelelően, ill. a sorrendiségüket is egyeztetnünk kell, így ez a tematika csak egy javaslatként, vagy étlapként kezelendő.
Javasolt témák:
Az irodalmak egy része megtalálható ebben a kötetben:
Település- és városszociológiai szöveggyűjtemény (szerk.: Csizmady Adrienne – Husz Ildikó) Gondolat, Budapest, 2004. Az irodalomjegyzékben TVSZ
Lichtenberger, Elisabeth, Cséfalvay Zoltán., Paal, Michaela: Várospusztulás és felújítás Budapesten Magyar Trendkutató Központ, 1994 31.-47. o.
Tomay Kyra: Slumosodás és városrehabilitáció Budapesten in: Tér és Társadalom 2006/1
Csanádi Gábor- Csizmady Adrienne- Kőszeghy Lea- Tomay Kyra: Belső- Erzsébetvárosi rehabilitáció in: Tér és Társadalom 2006/1
Alföldi György: Szociális rehabilitáció a Józsefvárosban in: Falu, Város, Régió, 2008/2. p. 27-35.
Loretta Lees: A reappraisal of gentrification: towards a ’geography of gentrification’ in: Progress in Human Geography 24, 3 (2000) pp. 389-408.
Urban Studies, Vol 45. 2008. Nov, Gentrification and Public Policy,
különösen:
Loretta Lees: Gentrification and Social Mixing: Towards an Inclusive Urban Renaissance? 2449-2471.
Darren Smith: The Politics of Studentification and ’(Un)balanced’ Urban Population: Lessons for Gentrification and Sustainable Communities?
Mark Davidson: Spoiled Mixture: Where Does State-led ’Positive’ Gentrification End?
4. kör: A szabadidőeltöltés új városi terei: tematikus parkok és bevásárlóközpontok
Lawrence, Jeanne Catherine: Földrajzi tér, társadalmi tér és nagyáruház in: A modern város történeti dilemmái szerk.: Gyáni Gábor, Csokonai História könyvek Debrecen 1995. p. 199-214.
Lukovich Tamás: A posztmodern kor városépítészetének kihívásai. Szószabó Stúdió Budapest 1997 p23-50, Pallas Stúdió Budapest 2001. p. 23-51.
Sikos T. Tamás: Bevásárlóközpontok hatása a társadalomra in: Földrajzi Értesítő2003
Aspa Gospodini: Urban Design, Urban Space Morphology, Urban Tourism: An Emerging New Paradigm Concerning Their Relationship European Planning Studies, Vol. 9, No. 7, 2001
SHEILA SCRATON and BECCY WATSON: Gendered cities: women and public leisure
space in the ‘postmodern city’ in: Leisure Studies 17 (1998) 123–137
5. kör. Magyarország településhálózata, térbeli-társadalmi egyenlőtlenségeinek alakulása 1945-1990
Beluszky Pál: A magyarországi településrendszer fejlődése in: Magyarország településkörnyezete MTA Budapest 2000 p 9-24.
Rechnitzer János: A területi tervezés rövid története 1990-ig in: TVSZ 209.-222 vagy: Rechnitzer János: Területi stratégiák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998, p.133-146
Konrád György - Szelényi Iván: A késleltetett városfejlődés társadalmi konfliktusai in: TVSZ p. 25-50. vagy: Valóság 1971/12.
Szelényi Iván: Városi társadalmi egyenlőtlenségek Akadémiai Kiadó Budapest 1990. p. 159-164.
Vági Gábor: Versengés a fejlesztési forrásokért KJK Budapest 1982.
6. kör: Magyarország településhálózata, térbeli-társadalmi egyenlőtlenségeinek alakulása a rendszerváltás óta
Nemes Nagy József – Szabó Pál: Regionális fejlődési folyamatok, regionális fejlődés in: TVSZ p. 233-254. vagy: Beluszky-Kovács-Olesák (szerk): A terület- és településfejlesztés kézikönyve, CEBA Kiadó, 2001, p.55-66
Salamin-Radvánszki-Nagy: A magyar településhálózat helyzete – Értékelés in: Falu, Város, Régió, 2008/3. p. 6-25.
Bihari Zsuzsanna-Kovács Katalin: Lejtők és csúszdák, avagy a foglalkoztatási esélyek térbeli egyenlőtlensége az ezredfordulón in: Tér és társadalom, 2006/4 p.49-66.
Szelényi-Konrád: Az új lakótelepek szociológiai problémái in: TVSZ p. 155-188. vagy Szelényi-Konrád: Az új lakótelepek szociológiai problémái Akadémiai Kiadó Budapest 1969. p7-60 és 136-152.
Egedy Tamás: A lakótelep-rehabilitáció helyzete hazánkban, Elméleti és gyakorlati kérdések, in: Földrajzi Értesítő, 2003, LII. évfolyam,
9. kör: A szuburbanizáció „nyertesei” a nagyvárosi agglomerációk fejlődése
Beluszky Pál: A budapesti agglomeráció kialakulása in: Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban I. MTA-RKK Budapest 1999.
Kovács Katalin: Szuburbanizációs folyamatok a budapesti agglomerációban in: Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban I. MTA RKK Budapest 1999.
Berkovits György: Világváros határában. Magyarország felfedezése, Szépirodalmi kiadó, 1976, Bp. p. 300-336, vagy: uő. in: Budapesti negyed 2002/
Lőcsei Hajnalka: A vidéki városi agglomerációk fejlődési pályája MTA Közgazdaságtudományi Intézet – Műhelytanulmányok 2004
Tímár Judit: Elméleti kérdések a szuburbanizációról in: Földrajzi Értesítőb1999/1-2 pp. 7-33.
Izsák Éva: A városfejlődés természeti és társadalmi tényezői Napvilág kiadó Budapest 2003
Szirmai Viktória: Csinált városok, Magvető kiadó, 1988, Bp. p. 94-122.
Germuska Pál: Indusztria bűvöletében ’56-os intézet Budapest 2004
Barta-Kukely-Lengyel-Ságvári: Magyarország a globális K+F térképen, Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában in: Tér és társadalom, 2007/3. p. 31-50 (?)
Aprófalvak az ezredfordulón - Tematikus szám - In: Ezredforduló, 2008. 3. sz.
Balogh András: Apró önkormányzatok - nagy gondok - In: Comitatus, 2008. 6. sz., 55-66 p
Baranyi Béla: Gondolatok a perifériaképződés történeti előzményeiről és következményeiről in: Tér és Társadalom 2004/2
Tanyakutatás – MTA RKK ATI
A szegénység és a társadalmi kirekesztődés folyamata. Tanulmányok KSH 2004
Őrszigethy Erzsébet: Birsalmasajt, Sík kiadó 1995
Koltai Zoltán: A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése in: Tér és társadalom, 2007/2 p.23-42.
Tér és társadalom 1997/4. benne:
Tímár Judit- Velkey Gábor (szerk) Várossiker alföldi nézőpontból , MTA RKK ATI 2003.
A falu 2000/2. szám
Bódi Ferenc – Bőhm Antal (szerk.) Sikeres helyi társadalmak Magyarországon Agroinform Kiadóház, 2000.
Egy tér alakváltozásai Esettanulmányok a Káli-medencéről, 2002.
13-14. kör: Várostervezés és várostervezők
Szirmai Viktória: Budapest a századforduló előtt. A várostervezés felelőssége. Társadalomkutatás 1993/1-2 p118-128.
Gábor Péter: A városi reneszánsz felé: A városépítészet új paradigmái? Falu-Város-Régió 2001/8 p14-16.
Locsmándi Gábor: Budapest az ezredfordulón Európai Füzetek 2000 http://www.c3.hu/~eufuzetek/index.php?nagyra=konyvespolc/7locsmandi.html
Lukovich Tamás: A posztmodern kor városépítészetének kihívásai. Szószabó Stúdió Budapest 1997 pp. 23-50, Pallas Stúdió Budapest 2001 pp. 23-50.
Granasztói Pál: Építészet és társadalom Új városrészeink monotóniájáról in: Építészet, városépítés, társadalom Akadémi kiadó 1982, Bp. pp. 58-63.
Gauder Péter: Budapest plusssz… in: Lukovich Tamás- Csontos János (szerk.) A mi Budapestünk, városvíziók 2020, Pallas Stúdió, Bp. 2002. pp. 43-53.
Meggyesi Tamás: A városépítés útjai és tévútjai Műszaki Kiadó Budapest 1985. p13-65.
Le Corbusier: A várostervező, az építészek fejedelme in: Urbanisztika Válogatott tanulmányok szerk.: Vidor Ferenc p. 130-149.
Az ezredfordulón innen és túl – interjúsorozat in: Urbanisztika 2000, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999
Lynch, Kevin: A város szemléletének struktúrája in: Urbanisztika szerk.: Vidor Ferenc p. 537-558.
A francia posztstrukturalista gondolkodás alapvetően meghatározni látszik a jelenkori kontinentális filozófia irányultságát. Jacques Derrida, Michel Foucault, Gilles Deleuze, Julia Kristeva vagy Jacques Lacan művei nem csupán folyamatos interpretációs feldolgozás tárgyai, de gyakran újfajta filozófiai, esztétikai és irodalomelméleti megközelítések alapjául is szolgálnak. A kör betekintést kíván nyújtani ebbe a pulzáló hagyományba egyrészt úgy, hogy felvázolja a 70-es és 80-as évek franciaországi szellemi klímáját (strukturalizmus, marxizmus, fenomenológia), másrészt azáltal, hogy Derrida, Foucault és Deleuze néhány magyarul is elérhető alapvető szövegének olvasását és értelmezését javasolja.
Feldolgozandó irodalom:
J. Derrida: Grammatológia, Életünk – Magyar Műhely, 1991.
J. Derrida: Disszemináció, Jelenkor, Pécs, 1998.
J. Derrida: „El-különböződés”, in Szöveg és interpretáció, (szerk. Bacsó Béla), Cserépfalvi, Bp., é.n.
J. Derrida: „Struktúra, jel és játék az embertudományok diskurzusában”, Helikon, 1994/1-2.
M. Foucault: A tudás archeológiája, Atlantisz, Bp., 2001.
M. Foucault: „Nietzsche, Freud, Marx”, Athenaeum, 1992/3.
M. Foucault: „A hatalom mikrofizikája”, in Foucault: Nyelv a végtelenhez, Latin Betűk, Debrecen, 1999.
M. Foucault: „Strukturalizmus és posztstrukturalizmus”, in Foucault: A fantasztikus könyvtár, Pallas Stúdió/Attraktor, Bp., 1998.
G. Deleuze: Nietzsche és a filozófia, Holnap, Bp., 2004.
G. Deleuze: Proust, Atlantisz, Bp., 2002.
G. Deleuze: „A skizofrén és a nyelv. Felszín és mélység Lewis Carroll és Antonin Artaud írásaiban”, Helikon, 1995/1-2.
G. Deleuze – F. Guattari: „Rizóma”, Ex-symposion, 15-16. szám, 1996.
A kör azzal foglalkozna, mit beszélve politizálni és mit jelent a beszélés vizsgálatával politizálni? Tömörnek tűnhet ez a felvezetés, de azt hiszem elég lehetett volna még tömörebb megoldás is. Egy szó formájában: GYAKORLAT vagy egy másik szóval: RELEVANCIA. Ekörül forogna az egész félévnyi beszélgetés.
Az interaktivitás érdekében a 12 alkalomból 6 előzetesen megadott cikkek közös megbeszélésére szolgálna, 6 pedig a körtagok által felvetett témák körüljárására, az empirikus vizsgálat lehetséges módjaira, a témában rejlő politikum kimutatására, nem zárva ki azt sem, hogy egyes körtagok az adott vizsgálatot aztán el is végezhessék.
A lebonyolítás módjára vonatkozóan igyekeznék rugalmas javaslatokkal előállni, de lehetségesnek tartanám például, hogy bizonyos összevonások lehetségesek volnának, például 6 db 120 perces alkalomba, vagy 2 db kétnapos hétvégi programba. De a heti rendszerességű lebonyolításnak sem lennék ellenére.
1. Okosodás 1.
Teun van Dijk: A kritikai diskurzuselemzés elvei. Ford. Kriza Borbála. in Szabó Márton – Kiss Balázs – Boda Zsolt (szerk.): Szövegváltozatok politikára. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. 442-459.
2. Okosodás 2.
Ron Scollon: Action and text: towards an integrated understanding of the place of text in social (inter)action, mediated discourse analysis and the problem of social action. in: Ruth Wodak – Michael Meyer: Methods of Critical Discourse Analysis. London: Sage. 2001.139-183.
3.Okosodás 3.
Kaposi Dávid: Az emlékezet mint nyelvjáték. Az Eichmann-per diszkurzív megközelítése 2000. 2004. 6. sz. http://www.ketezer.hu/menu4/2004_06/kaposi.html
4. Okosodás 4.
Steven Griggs – David Howarth: New environmental movements and direct action protest: the campaign against Manchester Airport’s second runway. in David Howarth – Aletta Norval – Yannis Stavrakakis (eds.): Discourse theory and political analysis. Manchester: Manchester Univ.Press. 2000. 52-69.
5. Okosodás 5.
Anu Kukkonen: A pusztán nincsenek ösvénye. Magyarország a finn tankönyvekben. Korunk 2006. január. http://89.42.110.12/oldal.php?ev=2006&honap=1&cikk=1479
6.Okosodás 6.
P. Sik Ying Ho – A. Kat Tat Tsang: Beyond being gay: the proliferation of political identities in colonial Hong Kong. in David Howarth – Aletta Norval – Yannis Stavrakakis (eds.): Discourse theory and political analysis. Manchester: Manchester Univ.Press. 2000. 134-150.
7. Alkalmazás 1.
8. Alkalmazás 2.
9. Alkalmazás 3.
10. Alkalmazás 4.
11.Alkalmazás 5.
12. Alkalmazás 6.
A kurzus célja
A kurzus azoknak a gazdasági, társadalmi, politikai és történeti-kulturális folyamatoknak a bemutatására vállalkozik, amelyek a rendszerváltás utáni posztszocialista társadalomfejlődés egyik legfőbb paradoxonának, az „államtalanítás” útján végbemenő állami terjeszkedésnek a hátterében állnak. Az elemzés egyik alaptézise, hogy az államháztartás krónikus hiánya nem időről időre ismétlődő szerencsétlen politikai döntések és kormányzati felelőtlenségek terméke, hanem a „túlköltekező”posztszocialista államot a rendszerváltás utáni hazai társadalomfejlődés mélyen fekvő szerkezeti feszültségei késztetik állandó terjeszkedésre, azok gyökereinél pedig az 1956 utáni évtizedek egyes – mindmáig meg nem haladott – társadalomtörténeti fejleményeit )és ellentmondásait) találjuk. A kurzus középponti állítása, hogy az 1989 utáni átalakulás alapjának tekintett „államtalanításhoz” az egyedüli út a piac új szereplőinek az állam feletti rendelkezés megszerzéséért vívott küzdelmein át vezet – e küzdelmek azonban végül nem az államról való fokozatos leválást segítik, hanem a függőség tömeges megerősítését eredményezik. Meglepő történeti folyamatosságról téve tanúbizonyságot, az állam továbbra is „túlsúlyos” és irracionálisan „túlköltekező” szereplője maradt a hazai gazdasági folyamatoknak, ebből pedig jóléti szerepköreinek tartós torzulása következik: a jóléti újraelosztás iránti szükségleteket csak önfenntartó erejű szelekciós mechanizmusok révén képes egyensúlyban tartani. Ennek viszont a magyar társadalom kettészakadását elmélyítő súlyos következménye az, hogy a jóléti ellátás napjainkra a szegregáció és a társadalmi kirekesztés etnikai konfliktusokkal tagolt terepévé vált. Az elemzés végkövetkeztetése: a civil, politikai és szociális jogok egységének ilyen értelmű felbontása hosszabb távon felzárkózás helyett az Európától való távolodás irányába visz, és veszélybe sodorja az állampolgári jogegyenlőségre épülő politikai demokrácia elemi működőképességét is.
A kurzus a jelzett problematikát egy félévre tervezett 12 szeminárium formájában dolgozza fel. A szemináriumok alapjául az egyes témakörökhöz megadott irodalom feldolgozása, valamint a kör vezetőjének rövid bevezető előadásai szolgálnak. A kurzus zárásaként a körben részt vevő hallgatók dolgozatot írnak előre megadott és a félévi munka során egyeztetett témákból, szabad választás alapján.
Témavázlat és irodalom
1. Elméleti alapvetések I: A civil, politikai és szociális jogok fejlődéséről
– T. H. Marshall (1964): ’Citizenship and Social Class’. In: Class, Citizenship, and Social Development: Essays by T.H. Marshall, Chapter IV, New York: Doubleday & Company, Inc., pp. 65-122
– Will Kymlicka (1995): Multicultural Citizenship. A Liberal Theory of Minority Rights. Oxford: Clarendon Press, pp.173-193
2. Elméleti alapvetések II: A jóléti állam-fejlődés mint modernizációs norma
– Esping-Andersen, Gøsta (1990): The Three Worlds of Welfare Capitalism. Cambridge: Polity Press, pp. 9-79
– Bibó István (1986): ’A magyar társadalomfejlődés és az 1945. évi változás értelme’. In: Válogatott tanulmányok 1945–1949. Budapest: Magvető Kiadó, 485–505. o.
3. „Közmegegyezés”, legitimáció és jóléti redisztribúció – a Kádár-korszak társadalomtörténeti vázlata
– Szabó Miklós (1989): ’Magyar nemzettudat-problémák a huszadik század második felében’. In: Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896–1986. Budapest: Medvetánc Könyvek, 1989, 225–253. o.
– Szabó Miklós (1989): ’A legitimáció történeti alakváltozásai’. In Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896–1986. Budapest: Medvetánc Könyvek, 1989, 275–307. o.
– Vajda Mihály (1989): Alternatíva-e a kádárizmus? In Vajda Mihály: Orosz szocializmus Közép-Európában. Budapest: Századvég Kiadó, 18–30. o.
4. Társadalombiztosítás és második gazdaság – társadalomszerkezeti következmények
– Kemény István (1991): A központosított gazdaság és a civil társadalom. In Kemény István: Közelről s távolból. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 106–131. o.
– Kuczi Tibor (2000): Kisvállalkozás és társadalmi környezet. Budapest: Replika Kör, 17-83. o.
– Szalai Júlia (1992): ’A társadalombiztosítás körüli érdekkonfliktusok: Történeti vázlat a hazai társadalombiztosítás funkcióinak változásairól’. Szociológiai Szemle, 2. évf., 3. szám, 27-43. o.
5. Polgárosodás-viták és jövő-víziók a nyolcvanas évek második felében
– Századvég (1991): Polgárosodás Magyarországon. Századvég, 2-3. szám
– Replika (1993): Polgárosodás. Replika, 11-12. szám
– Szelényi Iván – Eyal, Gil – Townsley, Eleonor (1996): ’Posztkommunista menedzserizmus: a gazdasági intézményrendszer és a társadalmi szerkezet változásai I-II. Politikatudományi Szemle, 2. szám 7-31. o., illetve 3. szám 7-33. o.
– Laki Mihály – Szalai Júlia (2004): Vállalkozók vagy polgárok? Budapest: Osiris, 31-85. o.
6. Privatizáció „felülről” és „alulról” – néhány társadalomszerkezeti következmény
– Laki Mihály (2000): ’Az ellenzéki pártok gazdasági elképzelései’. In: Bozóki András (szerk.): A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-tágyalások 1989-ben. Hetedik kötet. Alkotmányos forradalom. Tanulmányok. Budapest: Új Mandátum, 593-627. o.
– Kuczi Tibor – Vajda Ágnes (1992): ’Privatizáció és második gazdaság’. Holmi, 1. szám, 99-110. o.
– Voszka Éva (1997): ’A dinoszauruszok esélyei. Nagyvállalati szerkezetátalakítás és privatizáció’. Közgazdasági Szemle, 44. évf., 1. szám, 31–41. o.
– Laky Teréz (1999) ’Számadás’. In: Laky Teréz – Neumann László – Boda Dorottya: A privatizáció foglalkoztatási hatásai. Budapest: ÁPV Rt, 122-135.o.
– Vajda Ágnes (1997): A legális munkahelyeken kívül végzett munkák az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején. In Landau Edit és munkatársai (szerk.): Az államtalanítás dilemmái: munkaerő-piaci kényszerek és választások. Budapest, ATA, 234–282. o.
7. Modernizációs késztetések és társadalomszerkezeti változások 1989 után – keresztmetszeti vázlat
– Ferge Zsuzsa (2005): Ellenálló egyenlőtlenségek. A mai egyenlőtlenségek természetrajzához. Budapest: ELTE TáTK, Szociális munka és Szociálpolitika Tanszék
– Szalai Erzsébet (2001): Gazdasági elit és társadalom. Budapest: Aula Kiadó
– Laky Teréz (1999): ’Foglalkoztatás Magyarországon’. Magyar Tudomány, 3. szám 322-333.o.
– Kertesi Gábor (2005): ’A foglalkoztatási válság gyermekei. Roma fiatalok középiskolai továbbtanulása az elhúzódó foglalkoztatási válság idején. In: Uő: A társadalom peremén. Budapest: Osiris, 247–313. o.
– Szalai Júlia 2002: ’A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán’. Szociológiai Szemle, 4. szám, 34–51. o.
8. A jóléti redisztribúció közelnézetben
– Kornai János (1995–1996Ö: ’Négy jellegzetesség. A magyar fejlődés politikai gazdaságtani megközelítésben’. Közgazdasági Szemle, 42. évf., 12. sz., 1097–1117. o., illetve 43. évf., 1. sz., 1–29. o.
– Tóth István György (2005): ’A szociálpolitika hatása az egyenlőtlenségekre”. In: Uő: Jövedelemeloszlás. Budapest: ARTT – Századvég, 165-187. o.
– Szalai Júlia (2007): Nincs két ország…? Budapest: Osiris, 104-147.o.
9. Az intézménye diszkrimináció trendjei
– Ferge Zsuzsa (2000): ’A szociálpolitikai jogalkotástársadalmi közege és értékelése’. Uő: Elszabaduló egyenlőtlenségek. Budapest: HRSZE, 251-361. o.
– Kertesi Gábor (2005): ’Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után’. In: Uő: A társadalom peremén. Budapest: Osiris, 101-135.o.
– Szalai Júlia (2007): Nincs két ország…? Budapest: Osiris, 147-161.o.
10. A segélyezés társadalmi „hasznáról” és gettósítási természetéről
– Herbert J. Gans: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? http//: bocs.hu/3part/gans-01-17htm
– Loury, Glenn C. 2006: A faji egyenlőtlenségek anatómiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 61-105. o.
– Szalai Júlia (2007): Nincs két ország…? Budapest: Osiris, 161-201.o.
11. Versengő jóléti reform-elképzelések
– Magyar Köztársaság Kormánya (2008): Nemzeti Stratégiai Jelentés a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról 2008-2010. Budapest
– A Szociális Törvény 2009. eleji módosítását kísérő vita feldolgozása („Út a munkához”-program)
12. Sajátos formáció-e a posztszocialista jóléti állam?
– Kornai János (2005): ’Közép-Kelet-Európa nagy átalakulása – siker és csalódás’. Közgazdasági Szemle, 52. évf., 12. sz., 907–936. o.
– Pieter Vanhuysse (2006): Divide and Pacify. Strategic Social Policies and Political Protest in Post-Communist Democracies. Budapest: Central European University Press, pp. 97-141
– Julia Szalai (2006): ’Poverty and the Traps of Postcommunist Welfare Reforms in Hungary: The New Challenges of EU-Accession.’ Revija za Socijalnu Politiku, Vol. 13, No. 3, pp.309-333
