Elmaradottság és fejlettség – a modern Afrika „problémáinak” összefüggései

TEK-kör, 2008/2009. tavaszi félév, Afrika

Paragi Beáta, beata.paragi@uni-corvinus.hu, 482-7222

első alkalom:                         2009. február 3., kedd, 18,15-től

félév hátralévő részében:     csütörtökönként 16,30-18,00 

A kör célja mindazon problémák (évtizedes/évszázados) kialakulásának és összefüggéseinek körbejárása lenne, amelyekkel az afrikai kontinens elmaradottságát magyarázzák. A fejletlenség, illetve elmaradottság – makromutatók segítségével történő – megragadása (2) után, megpróbáljuk megérteni, hogy egyéb jelenségek milyen összefüggésben állnak azokkal. A kurzus első felében a nagyobb társadalmi rendszerek állapotát tekintjük át (3-7), majd ezt követik az ún. globális problémák afrikai vonatkozásainak vizsgálata (8-12). Az utolsó két alkalommal (13-14) azt próbáljuk meg megérteni, hogy hogyan definiálhatja – értékelheti – magát napjaink átlagos afrikai lakója a világ többi részérhez képest.

 

1.      (február 3.) Afrika tanulmányozásának dilemmái. Ismeretelméleti korlátok és lehetőségek. A megismerés és a tudás nyugati (univerzális?) kritériuma vs. annak afrikai megfelelői. Holtak, szellemek, ősök, természeti/környezeti jelenségek „léte” és funkciója valós, hétköznapi döntések meghozatalakor.

 

Kwasi Konadu (2004): “The Cultural Identity of Africa and the Global Task of Africana Studies” African Studies Quarterly, 7 (4): 34-39, http://web.africa.ufl.edu/asq/v7/v7i4a3.pdf

Gavin Kitching (2003): “Why I gave up African Studies” African Studies Association of. Australasia and the Pacific, Review and Newsletter XXII (2000) pp 24-25, http://motspluriels.arts.uwa.edu.au/MP1600gk.html

 

Denis Martin (2008): „Pan African Metaphysical Epistemology: A Pentagonal Introduction” The Journal of Pan African Studies 2 (3): 209-229, http://www.jpanafrican.com/docs/vol2no3/PanAfricanMetaphysicalEpistemology.pdf

 

2.      Fejletlenség és fejlődési perspektívák. Afrika „mérésének” kezdete. Az első adatoktól annak megállapításáig, hogy Afrika „szegény”, s mint ilyen külső fejlesztésre szorul. A szegénység mérése. Demográfiai és gazdasági indikátorok, amelyek Afrika relatív helyzetét érzékeltetik.

 

3.      Az afrikai gazdaságok jellemző szerkezete. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások. Fejlődési (gazdaságpolitikai) stratégiák az importhelyettesítő iparok kialakítására vonatkozó törekvésektől a komparatív előnyt jelentő (mezőgazdasági) nyerstermékek (ritkábban ásványkincsek) exportjáig. Előnyök és hátrányok.

 

4.      Nyersanyagforrások, szállítási lehetőségek, közlekedési hálózatok.

 

5.      Oktatási rendszerek fejlődése. Gyarmati örökség és nemzeti (alap)tantervek (curriculumok).

 

6.      Egészségügyi rendszerek sajátossága és állapota (és agyelszívás). Növekvő születéskor várható élettartam vs. romló életminőség.

 

7.      A védelmi kiadások költségvetésen belüli helye. Katonai puccsok, diktatúrák és demokráciák prioritásai (vö: 3-6). Természeti erőforrásokkal (ásványkincsekkel) való ellátottság és polgárháborúk lehetősége.

 

8.      A fentiekkel (3-7) összefüggésben a munkaerőpiac afrikai sajátosságai. Foglalkoztatottsági mutatók, munkanélküliség. Vidéki szegénység és önellátás.

 

9.      Kontinensen belüli és kívüli migráció.

 

10.  Polgárháborúk belső következményei: az internally displaced persons (IDP) kategóriája; nemzetközi jogi védelmük a menekültekhez képest.

 

11.  Környezeti, természeti változások. A trópusi erdők zsugorodása (Kongó-medence) és az elsivatagosodás jelensége – és társadalmi, politikai következményei – a Szaharától délre lévő államokban.

 

12.  A HIV/AIDS problémakör társadalmi, gazdasági és egészségügyi összefüggései.

 

13.  „Szakaszos” technológiai fejlődés. Mindazon vívmányok Afrikában való megjelenése és elterjedtsége, amelyek korábbi verziói a természeti adottságok (nagy távolságok) miatt korábban ismeretlenek voltak (pl. szárazföldi közlekedési útvonalak és repülés; vezetékes telefon és mobiltelefon).

 

14.  Önbecsülés, magabiztosság és siker. A pszichológia kérdései Afrikában.