Luc Boltanski és a kritika szociológiája

Fáber Ágoston

– TEK olvasókör, 2008/2009 tavaszi félév –

  Luc Boltanski az egyik legismertebb ma élő francia szociológus, ennek ellenére művei Magyarországon ez idáig gyakorlatilag ismeretlenek maradtak. Szociológiai pályafutása az 1960-as évek közepén, Pierre Bourdieu kutatóműhelyében indult, ennek megfelelően korai írásai egyértelműen a bourdieu-i leleplező szándékú kritikai szociológia jegyében születtek. Idővel azonban Boltanski úgy találta, számos kérdésre a bourdieu-i elgondolások nem képesek kielégítő választ adni. Bár a 70-es évek közepén még részt vesz az Actes de la recherche en sciences sociales (ARSS) nevű, azóta hatalmas népszerűségre és tekintélyre szert tett folyóirat megalapításában, de ekkoriban a szakmai – és ezzel párhuzamosan a személyes  - eltávolodás már érzékelhető volt mester és tanítványa között.

A szakítás az 1980-as években végérvényessé válik, és a Boltanski és közgazdász munkatársa, Laurent Thévenot által megalapított kutatóműhely, a Groupe de sociologie politique et morale (GSPM) létrejötte az eltávolodást intézményes szinten is megerősíti. Ekkor indul útjára az a programalkotó munka, amelynek eredményeképpen a 80-as évek végére megszületik a Boltanski nevével fémjelzett pragmatikus szociológia, más néven: a kritika szociológiája, amelynek központi eleme az a hat cité, vagyis igazoláselv, amelyekre hivatkozva az emberek vitahelyzetekben saját álláspontjukat megpróbálják a vitapartner előtt igazolni. Röviden: a kritika szociológiájának érdeklődése a bourdieu-i (objektivistaként és strukturalistaként értelmezett, valamint a leleplezést előtérbe helyező) szociológia által figyelmen kívül hagyott területek felé fordul. A társadalmi cselekvők esetében nem az állandóságra, a makroszintű kényszerek mikroszintű – habitusbeli – leképeződésére helyezi a hangsúlyt, hanem azokra az antropológiailag adott kompetenciákra fókuszál, amelyek segítségével az emberek egyes szituációkban kritikai tevékenységet képesek kifejteni. Ez az ún. igazoláselmélet, amely Boltanski szociológiájában azóta is központi helyet foglal el.

            A 80-as évek vége óta a francia szociológus érdeklődésének homlokterébe újabb témák kerültek, 1999-ben jelent meg a Le nouvel esprit du capitalisme (A kapitalizmus új szelleme) című műve, melyet Eve Chiapelloval közösen jegyez, és amely a kapitalista termelésnek rugalmassá válását, projektalapúvá történő átalakulását mutatja be, és ezáltal egy új cité, vagyis igazoláselv genezisét elemzi részletesen, de a leíró igényű munka mellett  a szerzők nem felejtik el a kapitalizmus új formájával kapcsolatos kritikai álláspontjukat sem kifejteni. Boltanski a Kapitalizmus-könyvhöz hasonlóan a 2004-ben megjelent La condition foetale (A magzati állapot) címet viselő munkájával ismételten felkeltette a francia értelmiségi közvélemény érdeklődését. Ebben a könyvben az abortusszal kapcsolatos történeti tudnivalókat és strukturális ellentmondásokat tárgyalja, a témában született korábbi narratívákhoz képest igencsak egyedi meglátásokkal.

 

A kör célja Luc Boltanski szociológiájának megismertetése a kör résztvevőivel, akik így egy olyan szociológus sajátos gondolkodásába, nyelvezetébe és munkásságába nyerhetnek bepillantást, aki mindezidáig a francia szociológia megkerülhetetlen tényezőjeként sem tudott a magyarországi szociológiára számottevő hatást gyakorolni.

A félév során feldolgozandó irodalom gerincét a Replika folyóiratban társszerkesztésemben megjelent Boltanski-szám fogja adni, amelynek egyik fontos célkitűzése éppen az volt, hogy Boltanski munkásságának fontosabb elemei magyarul is hozzáférhetővé váljanak. Emellett – a kör részvevőinek idegennyelvtudásától függően – lehetőség nyílhat angol vagy francia nyelvű irodalmak bevonására is.

  

Tervezett irodalom:

 

·         Boltanski és a kritika szociológiája, Replika 62. szám, 2008. szeptember

·         Bevezető, pp. 7-10.

·         „A szociológiai konstrukció középpontjába a bizonytalanságot kell helyezni”, beszélgetés Luc Boltanskival, pp. 11-37.

·         Luc Boltanski-Laurent Thévenot, A kritikai képesség szociológiája, pp. 39-55.

·         Luc Boltanski, Mi az, ami van? A gyakorlat, a megerősítés és a kritika mint a bizonytalanság társadalmi kezelésének modalitásai, pp. 57-85.

·         Philippe Corcuff, Egy újfajta kritikai szociológiáért: moralitás, hermeneutikai kritika és kritikai utópia, pp. 155-165.

·         Luc Boltanski, Leleplezés és igazságérzet, Szociológiai füzetek, 1987

·         Luc Boltanski : Létezik-e hálózati morál? In: Felkai G. et al. szerk.: Forrásvidékek. Társadalomtudományi tanulmányok Némedi Dénes 60. születésnapjára. Budapest: Új Mandátum, 412–425

·         Bajomi Iván, A kapitalizmus harmadik szelleme, Educatio, 2006/2, pp. 443-447.

·         Luc Boltanski – Eve Chiapello, Le nouvel esprit du capitalisme (A kapitalizmus új szelleme), Gallimard, Párizs, 1999 (a kör résztvevőinek nyelvtudásától függően részletek)

·         Luc Boltanski, La condition foetale (A magzati állapot), Gallimard, Párizs, 2004 (a kör résztvevőinek nyelvtudásától függően részletek)