A közgazdaságtan metodológiája: kortárs klasszikusok

 Kiss Áron

Ez a körtematika az őszi minikör folytatása; ugyanakkor nem épít rá – a kört az is  választhatja, aki az őszi két alkalommal nem volt ott. A közgazdaságtani metodológia lehetőséget ad rá, hogy elgondolkodjunk és megvitassuk, milyen fajta tudást halmozott fel a  közgazdaságtan. Mindazt, amit a közgazdaságtanból az egyetemen megtanultunk, két dologgal hozzuk összefüggésbe: tudományfilozófiai szövegekkel és a józan ésszel. 

(Első harmad: kortárs módszertan.) A kör pontos tartalmát az érdeklődőkkel egyeztetve alakítanánk ki. Ha a résztvevők olvastak tudományfilozófiát, de közgazdasági módszertani szövegeket még nem, akkor érdemes volna a kortárs klasszikusokkal kezdeni, Blaug, McCloskey és Hausman szövegeivel. Tőlük válogatott cikkek és szemelvények jelentek meg a Replika 60. számában. (De Friedman klasszikus eszéjét is újraolvashatjuk.) 

(Második harmad: tudományfilozófia innen nézve.) Ha több közgadász érdeklődésű tekes választja a kört, Thomas Kuhn A tudomános forradalmak szerkezete c. könyvét végig lehetne olvasni. Kuhnt összeköthetnénk Popper tudományfilozófiájának áttekintésével – Bruce 

Caldwell Clarifying Popper c. cikkén keresztül. 

(Harmadik harmad: alkalmazás.) A tudományflozófiai és elméleti-módszertani szövegek azonban csak felkészülést jelentenek a módszertani gondolkodás valódi feladatára: hogy elgondolkodjunk, milyen fajta tudás az a közgazdaságtani tudás, amit az egyetemen tanulunk. 

John Sutton Marshall tendenciái c. könyve, amelyet a kör utolsó harmadában olvashatnánk,  segíthet ebben az irányban elindulni. Kiindulópontja Marshall metaforája a közgazdasági elméletről. Eszerint a közgazdaságelmélet olyan, mint az ár-apály elmélete: a legfontosabb mozgatórugókat ismerjük – ezekben meglehetősen biztosak is vagyunk – de a helyi viszonyok (partvonal, tengerfenék, egyéb zavaró tényezők) összetettsége az elmélet alkalmazását mindig pontatlanná teszi. Sutton ezután felteszi a kérdést: mely közgazdasági elméletek felelnek meg ennek a képnek? És szakterületéről, a piacelemzés témaköréből, keres egy-két példát, amelyet részletesen elemez. 

Sutton könyvét ürügyül használhatjuk az utolsó, áttekintő körön arra, hogy egyetemen tanult elméleteken gondoljuk végig: illenek-e Marshall (vagy a kör valamely egyéb) elméleti-módszertani keretébe. Ha erre igény volna, ezt a részt kibővíthetnénk több alkalomra,  kiselőadásokkal, amelyekből kördolgozatok készülhetnének.    

Irodalomlista:

Blaug, Mark, 1992. Methodology of Economics: Or How Economists Explain, 2. kiadás, Cambridge University Press. (Az emberi tőkéről és a család új közgazdaságtanáról szóló fejezetek megjelentek a Replikában.)

Caldwell, Bruce J., 1982. Beyond Positivism: economic methodology in the twentieth century. Routledge. (Javított kiadás: 1994.) 

Caldwell, Bruce J., 1991. Clarifying Popper. Journal of Economic Literature, Vol. 29, No. 1,  pp. 1-33. Hands, Wade D. 2001. Reflection without Rules: Economic Methodology and Contemporary  Science Theory. Cambridge University Press.

Hausman, Daniel M., 1989. Economic Methodology in a Nutshell. The Journal of Economic Perspectives. Vol. 3, No. 2, pp. 115-127. 

Hausman, Daniel M., 1992a. The Inexact and Separate Science of Economics. Cambridge University Press. (Részletek megjelentek a Replikában.)

Hausman, Daniel M., 1992b. Essays on Philosophy and Economic Methodology. Cambridge University Press. (Az egyensúly-elméletről szóló esszé megjelent a Replikában.)

Hausman, Daniel M. és Michael S. McPherson, 1996. Economic Analysis and Moral Philosophy. Cambridge University Press. 

Hausman, Daniel és Michael McPherson, 2006. Economic Analysis, Moral Philosophy and Public Policy. Cambridge University Press. 

Kuhn, Thomas, 1984. A tudományos forradalmak szerkezete. Gondolat. 

Mäki, Uskali, 2002 (Szerk.). Fact and Fiction in Economics: Models, Realism and Social Construction. Cambridge University Press.

McCloskey, Donald N., 1983. The Rhetoric of Economics. Journal of Economic Literature, 21 (2), 481-517 o. (Megjelent a Replikában.)

McCloskey, Donald N., 1985a. The Rhetoric of Economics. University of Wisconsin Press. (Második kiadás: 1998.) 

McCloskey, Donald N., 1985b. The Loss Function Has Been Mislaid: The Rhetoric of Significance Tests. American Economic Review, Vol 75, No 2 (May), 201-5. o.

McCloskey, Donald N., 1990. If you’re so smart: the narrative of economic expertise. The University of Chicago Press.  

McCloskey, Deirdre N., 1997. The Vices of Economists; The Virtues of the Bourgeoisie. Amsterdam University Press. 

Sutton, John, 2002. Marshall’s Tendencies: What Can Economists know? MIT Press.  (Magyar kiadás: Marshall tendenciái avagy mit tudhatnak a közgazdászok? Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005.)