Kettéosztott társadalom

Szalai Júlia

A kurzus célja

A kurzus azoknak a  gazdasági, társadalmi, politikai és történeti-kulturális folyamatoknak a bemutatására vállalkozik, amelyek a rendszerváltás utáni posztszocialista társadalomfejlődés egyik legfőbb paradoxonának, az „államtalanítás” útján végbemenő állami terjeszkedésnek a hátterében állnak. Az elemzés egyik alaptézise, hogy az államháztartás krónikus hiánya nem időről időre ismétlődő szerencsétlen politikai döntések és kormányzati felelőtlenségek terméke, hanem a „túlköltekező”posztszocialista államot a rendszerváltás utáni hazai társadalomfejlődés mélyen fekvő szerkezeti feszültségei késztetik állandó terjeszkedésre, azok gyökereinél pedig az 1956 utáni évtizedek egyes – mindmáig meg nem haladott – társadalomtörténeti fejleményeit )és ellentmondásait) találjuk. A kurzus középponti állítása, hogy az 1989 utáni átalakulás alapjának tekintett „államtalanításhoz” az egyedüli út a piac új szereplőinek az állam feletti rendelkezés megszerzéséért vívott küzdelmein át vezet – e küzdelmek azonban végül nem az államról való fokozatos leválást segítik, hanem a függőség tömeges megerősítését eredményezik. Meglepő történeti folyamatosságról téve tanúbizonyságot, az állam továbbra is „túlsúlyos” és irracionálisan „túlköltekező” szereplője maradt a hazai gazdasági folyamatoknak, ebből pedig jóléti szerepköreinek tartós torzulása következik: a jóléti újraelosztás iránti szükségleteket csak önfenntartó erejű szelekciós mechanizmusok révén képes egyensúlyban tartani. Ennek viszont a magyar társadalom kettészakadását elmélyítő súlyos következménye az, hogy a jóléti ellátás napjainkra a szegregáció és a társadalmi kirekesztés etnikai konfliktusokkal tagolt terepévé vált. Az elemzés végkövetkeztetése: a civil, politikai és szociális jogok egységének ilyen értelmű felbontása hosszabb távon felzárkózás helyett az Európától való távolodás irányába visz, és veszélybe sodorja az állampolgári jogegyenlőségre épülő politikai demokrácia elemi működőképességét is.

A kurzus a jelzett problematikát egy félévre tervezett 12 szeminárium formájában dolgozza fel. A szemináriumok alapjául az egyes témakörökhöz megadott irodalom feldolgozása, valamint a kör vezetőjének rövid bevezető előadásai szolgálnak. A kurzus zárásaként a körben részt vevő hallgatók dolgozatot írnak előre megadott és a félévi munka során egyeztetett témákból, szabad választás alapján.

 

Témavázlat és irodalom

1. Elméleti alapvetések I: A civil, politikai és szociális jogok fejlődéséről

– T. H. Marshall (1964): ’Citizenship and Social Class’. In: Class, Citizenship, and Social Development: Essays by T.H. Marshall, Chapter IV, New York: Doubleday & Company, Inc., pp. 65-122

– Will Kymlicka (1995): Multicultural Citizenship. A Liberal Theory of Minority Rights. Oxford: Clarendon Press, pp.173-193

 

2. Elméleti alapvetések II: A jóléti állam-fejlődés mint modernizációs norma

– Esping-Andersen, Gøsta (1990): The Three Worlds of Welfare Capitalism. Cambridge: Polity Press, pp. 9-79

– Bibó István (1986): ’A magyar társadalomfejlődés és az 1945. évi változás értelme’. In: Válogatott tanulmányok 1945–1949. Budapest: Magvető Kiadó, 485–505. o.

 

3. „Közmegegyezés”, legitimáció és jóléti redisztribúció – a Kádár-korszak társadalomtörténeti vázlata

– Szabó Miklós (1989): ’Magyar nemzettudat-problémák a huszadik század második felében’. In: Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896–1986. Budapest: Medvetánc Könyvek, 1989, 225–253. o.

– Szabó Miklós (1989): ’A legitimáció történeti alakváltozásai’. In Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896–1986. Budapest: Medvetánc Könyvek, 1989, 275–307. o.

– Vajda Mihály (1989): Alternatíva-e a kádárizmus? In Vajda Mihály: Orosz szocializmus Közép-Európában. Budapest: Századvég Kiadó, 18–30. o.

 

4. Társadalombiztosítás és második gazdaság – társadalomszerkezeti következmények

– Kemény István (1991): A központosított gazdaság és a civil társadalom. In Kemény István: Közelről s távolból. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 106–131. o.

– Kuczi Tibor (2000): Kisvállalkozás és társadalmi környezet. Budapest: Replika Kör, 17-83. o.

– Szalai Júlia (1992): ’A társadalombiztosítás körüli érdekkonfliktusok: Történeti vázlat a hazai társadalombiztosítás funkcióinak változásairól’. Szociológiai Szemle, 2. évf., 3. szám, 27-43. o.

 

5. Polgárosodás-viták és jövő-víziók a nyolcvanas évek második felében

– Századvég (1991): Polgárosodás Magyarországon. Századvég, 2-3. szám

– Replika (1993): Polgárosodás. Replika, 11-12. szám

– Szelényi Iván – Eyal, Gil – Townsley, Eleonor (1996): ’Posztkommunista menedzserizmus: a gazdasági intézményrendszer és a társadalmi szerkezet változásai I-II. Politikatudományi Szemle, 2. szám 7-31. o., illetve 3. szám 7-33. o.

– Laki Mihály – Szalai Júlia (2004): Vállalkozók vagy polgárok? Budapest: Osiris, 31-85. o.

 

 

6. Privatizáció „felülről” és „alulról” – néhány társadalomszerkezeti következmény

– Laki Mihály (2000): ’Az ellenzéki pártok gazdasági elképzelései’. In: Bozóki András (szerk.): A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-tágyalások 1989-ben. Hetedik kötet. Alkotmányos forradalom. Tanulmányok. Budapest: Új Mandátum, 593-627. o.

– Kuczi Tibor – Vajda Ágnes (1992): ’Privatizáció és második gazdaság’. Holmi, 1. szám, 99-110. o.

– Voszka Éva (1997): ’A dinoszauruszok esélyei. Nagyvállalati szerkezetátalakítás és privatizáció’. Közgazdasági Szemle, 44. évf., 1. szám, 31–41. o.

– Laky Teréz (1999) ’Számadás’. In: Laky Teréz – Neumann László – Boda Dorottya: A privatizáció foglalkoztatási hatásai. Budapest: ÁPV Rt, 122-135.o.

– Vajda Ágnes (1997): A legális munkahelyeken kívül végzett munkák az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején. In Landau Edit és munkatársai (szerk.): Az államtalanítás dilemmái: munkaerő-piaci kényszerek és választások. Budapest, ATA, 234–282. o.

 

7. Modernizációs késztetések és társadalomszerkezeti változások 1989 után – keresztmetszeti vázlat

– Ferge Zsuzsa (2005): Ellenálló egyenlőtlenségek. A mai egyenlőtlenségek természetrajzához. Budapest: ELTE TáTK, Szociális munka és Szociálpolitika Tanszék

– Szalai Erzsébet (2001):  Gazdasági elit és társadalom. Budapest: Aula Kiadó

– Laky Teréz (1999): ’Foglalkoztatás Magyarországon’. Magyar Tudomány, 3. szám 322-333.o.

– Kertesi Gábor (2005): ’A foglalkoztatási válság gyermekei. Roma fiatalok középiskolai továbbtanulása az elhúzódó foglalkoztatási válság idején. In: Uő: A társadalom peremén. Budapest: Osiris, 247–313. o.

– Szalai Júlia 2002: ’A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán’. Szociológiai Szemle, 4. szám, 34–51. o.

 

8. A jóléti redisztribúció közelnézetben

– Kornai János (1995–1996Ö: ’Négy jellegzetesség. A magyar fejlődés politikai gazdaságtani megközelítésben’. Közgazdasági Szemle, 42. évf., 12. sz., 1097–1117. o., illetve 43. évf., 1. sz., 1–29. o.

– Tóth István György (2005): ’A szociálpolitika hatása az egyenlőtlenségekre”. In: Uő: Jövedelemeloszlás. Budapest: ARTT – Századvég, 165-187. o.

– Szalai Júlia (2007): Nincs két ország…? Budapest: Osiris, 104-147.o.

 

9. Az intézménye diszkrimináció trendjei

– Ferge Zsuzsa (2000): ’A szociálpolitikai jogalkotástársadalmi közege és értékelése’. Uő: Elszabaduló egyenlőtlenségek. Budapest: HRSZE, 251-361. o.

– Kertesi Gábor (2005): ’Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után’. In: Uő: A társadalom peremén. Budapest: Osiris, 101-135.o.

– Szalai Júlia (2007): Nincs két ország…? Budapest: Osiris, 147-161.o.

 

10. A segélyezés társadalmi „hasznáról” és gettósítási természetéről

– Herbert J. Gans: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? http//: bocs.hu/3part/gans-01-17htm

– Loury, Glenn C. 2006: A faji egyenlőtlenségek anatómiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 61-105. o.

– Szalai Júlia (2007): Nincs két ország…? Budapest: Osiris, 161-201.o.

 

11. Versengő jóléti reform-elképzelések

– Magyar Köztársaság Kormánya (2008): Nemzeti Stratégiai Jelentés a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról 2008-2010. Budapest

– A Szociális Törvény 2009. eleji módosítását kísérő vita feldolgozása („Út a munkához”-program)

 

12. Sajátos formáció-e a posztszocialista jóléti állam?

– Kornai János (2005): ’Közép-Kelet-Európa nagy átalakulása – siker és csalódás’. Közgazdasági Szemle, 52. évf., 12. sz., 907–936. o.

– Pieter Vanhuysse (2006): Divide and Pacify. Strategic Social Policies and Political Protest in Post-Communist Democracies. Budapest: Central European University Press, pp. 97-141

– Julia Szalai (2006): ’Poverty and the Traps of Postcommunist Welfare Reforms in Hungary: The New Challenges of EU-Accession.’ Revija za Socijalnu Politiku, Vol. 13, No. 3, pp.309-333