A francia posztstrukturalista gondolkodás alapvetően meghatározni látszik a jelenkori kontinentális filozófia irányultságát. Jacques Derrida, Michel Foucault, Gilles Deleuze, Julia Kristeva vagy Jacques Lacan művei nem csupán folyamatos interpretációs feldolgozás tárgyai, de gyakran újfajta filozófiai, esztétikai és irodalomelméleti megközelítések alapjául is szolgálnak. A kör betekintést kíván nyújtani ebbe a pulzáló hagyományba egyrészt úgy, hogy felvázolja a 70-es és 80-as évek franciaországi szellemi klímáját (strukturalizmus, marxizmus, fenomenológia), másrészt azáltal, hogy Derrida, Foucault és Deleuze néhány magyarul is elérhető alapvető szövegének olvasását és értelmezését javasolja.
Feldolgozandó irodalom:
J. Derrida: Grammatológia, Életünk – Magyar Műhely, 1991.
J. Derrida: Disszemináció, Jelenkor, Pécs, 1998.
J. Derrida: „El-különböződés”, in Szöveg és interpretáció, (szerk. Bacsó Béla), Cserépfalvi, Bp., é.n.
J. Derrida: „Struktúra, jel és játék az embertudományok diskurzusában”, Helikon, 1994/1-2.
M. Foucault: A tudás archeológiája, Atlantisz, Bp., 2001.
M. Foucault: „Nietzsche, Freud, Marx”, Athenaeum, 1992/3.
M. Foucault: „A hatalom mikrofizikája”, in Foucault: Nyelv a végtelenhez, Latin Betűk, Debrecen, 1999.
M. Foucault: „Strukturalizmus és posztstrukturalizmus”, in Foucault: A fantasztikus könyvtár, Pallas Stúdió/Attraktor, Bp., 1998.
G. Deleuze: Nietzsche és a filozófia, Holnap, Bp., 2004.
G. Deleuze: Proust, Atlantisz, Bp., 2002.
G. Deleuze: „A skizofrén és a nyelv. Felszín és mélység Lewis Carroll és Antonin Artaud írásaiban”, Helikon, 1995/1-2.
G. Deleuze – F. Guattari: „Rizóma”, Ex-symposion, 15-16. szám, 1996.
járnék
ReplyDeleteno jó, erre valószínű én is.
ReplyDeleteerre járnék én is!
ReplyDeletemeg én is, csak későn kaptam észbe. bocsi.
ReplyDeletevalszeg +1, ha jó időben lesz
ReplyDeleteThis comment has been removed by the author.
ReplyDeleteén is járnék
ReplyDeleteén is, legalábbis megpróbálom
ReplyDeletetom, h lejart, de enis.
ReplyDeletebenci